Miért fordul elő kavitáció a többfokozatú centrifugálszivattyúkban?

A többfokozatú centrifugálszivattyúk használata során mindig előfordul kavitáció. Mi ennek az oka? A többlépcsős centrifugálszivattyúk gyártója itt van, hogy megvitassa ezt a kérdést.
Az elgázosítási nyomás hatásával kapcsolatos kutatások azt mutatják, hogy az elgázosítási nyomás növekedésével a kavitációs károsodás először növekszik, majd csökken. Az elgázosítási nyomás növekedésével a folyadékban képződő instabil buborékmagok száma is növekszik, ami a buborékszakadások számának növekedéséhez, a lökéshullámok intenzitásának növekedéséhez és a kavitációs sebesség növekedéséhez vezet. De ha az elgázosítási nyomás tovább növekszik, aminek következtében a buborékok száma elér egy meghatározott határt, a buborékcsoport „rétegtávolság” effektust alakít ki, amely megakadályozza a lökéshullám továbbhaladását és gyengíti erejét, és a kavitációs károsodás mértéke fokozatosan csökken. csökkenés.
Ha más tényezők változatlanok maradnak, a folyadék felületi feszültségének csökkentése csökkentheti a kavitációs károsodást, mivel a folyadék felületi feszültségének csökkenésével a buborékok összeomlása által keltett lökéshullám intenzitása gyengül, a kavitációs ráta csökken.
A hőmérséklet hatását a gázerózió fizikai tulajdonságaira, például az elgázosítási nyomásra, a gáz oldhatóságára, a felületi feszültségre stb., jelentősen befolyásolja a folyadék hőmérsékletének változása. Ebből látható, hogy a hőmérséklet kavitációra gyakorolt ​​hatásának mechanizmusa viszonylag összetett, és a tényleges helyzetek alapján kell megítélni.
Az AISI304 anyagú járókerék példájaként a kavitáció munkakeményedést és a járókerék anyagának fázisátalakulását okozhatja, martenzites acélt indukálva. Ez a változás viszont megakadályozza az anyag további kavitációját. A munkakeményedés és fázisátalakulással kiváltott martenzites acél kavitációval szembeni ellenállása elsősorban a járókerék anyagának keménységétől függ.
A többfokozatú centrifugálszivattyúk tényleges használata során a rendkívül összetett működési feltételek miatt a szivattyú bemeneti áramlási sebessége és nyomása folyamatosan változik. Emiatt a centrifugálszivattyú tényleges üzemi körülményei és a kísérleti és tervezett üzemi feltételek között gyakran jelentős eltérés mutatkozik, a kavitáció lehetősége a várt kísérleti eredményeknél nagyobb lehet.